Az Albertfalvi Közösségi Ház története

Albertfalvi Közösségi Ház
2020.05.28 17:20

Az albertfalvi a legfiatalabb, s egyben az egyik legöregebb közösségi ház Újbudán, amely az 1929-ben épült kertvárosi lakótelepen található.

A többségében földszintes, kisebb hányadban egyemeletes sorházakból álló telepet az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) építtette, amelyet főként a dél-budai vállalatok és a MÁV tisztviselői vettek bérbe. A városrész az épületek egyformasága ellenére, a zsebkendőnyi előkerteknek és az emberléptékű térelrendezésnek köszönhetően különös bájjal bír, s azonnal rabul ejti az idelátogatót.

  

A mai Albertfalvi Közösségi Ház kétszintes épülete valószínűleg hamarosan közösségi célokat szolgált. Visszaemlékezések szerint a háború előtt a Szociáldemokrata Párt háza volt és az emeleti részén könyvtár is működött. A később hozzáépített traktusban – ez már 1950. január 1-jével, Albertfalva önállóságának megszüntetése és a XI. kerülethez való csatolása után történt – színháztermet alakítottak ki. Itt működött a Magyar Kommunista Párt (MKP), majd az Magyar Szocialista Munkáspárt helyi szervezete, illetve a Vöröskereszt egyik albertfalvi csoportja is. Az idősebbek sok kulturális műsorra emlékeznek ebből az időből.

  

A rendszerváltozás után az épületet a XI. kerületi Önkormányzat üzemeltette, s az 1990-ben újra alakuló Albertfalvai Polgárok Köre, illetve a Vöröskereszt XI. kerületi szervezete, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének Albertfalvi Csoportja, s az abból megalakuló Mi Családunk Egyesület is itt talált otthonra.

Időközben az önkormányzat az emeleten található két lakást értékesítette, s az árából felújította a ház földszinti részét, ahol a nagyterem mellett, klubszobák (az egyikbe később egy kávézó sarkot alakítottak ki) és iroda található. 1994-ben lett a Kamaraerdei Ifjúsági Park telephelye, s további civil szervezetek is ide költöztek (az Albertfalvi Keresztény Társas Kör Döngicsélő Klubja, a Családok a Családokért Polgári Egyesület és a Létminimum Alatt Élők Társaságának kerületi szervezete).

  

1999-ben a közművelődési intézményrendszer átszervezésekor Albertfalván megszűnt a VSZM Közösségi Ház, illetve a Kamraerdei Ifjúsági Parkról – amely közhasznú társaság lett – leválasztották a civil szervezetek házát, amely 2000. január 1-jei hatállyal, Albertfalvi Közösségi Ház néven, részben önálló közművelődési intézmény lett.

  

A kezdeti évek legfontosabb feladata az volt, hogy az épületet mind fizikailag, mind szellemileg egy barátságos közösségi házzá alakítsák át. A mintegy kulcsos házként működő intézmény állaga, berendezési tárgyai, bútorai elég siralmas állapotot mutattak. Évek óta nem volt karbantartás, felújítás. Fénytechnika szinte nem volt, a hangtechnikai berendezések amortizálódtak. A munkavégzés technikai eszközei egy faxos telefon és egy villanyírógép voltak.

  

Kicserélték a tetőt, a gépészeti elemeket, festettek és mázoltak. Bútorokat, számítógépet, valamint hang, fény és videotechnikai eszközöket vásároltak. Korszerűsítették a színpadot. Kialakult az új munkatársi gárda, amely öt főből (két szakmai, egy gazdasági és két technikai munkatárs) állt. Felvették a kapcsolatot a kerületben működő közösségi házakkal, az albertfalvi iskolák, óvodák vezetőivel, az albertfalvi helytörténeti gyűjteménnyel és a kerületi média munkatársaival.

  

A 2000-es években teljesedett ki az intézmény tevékenységi köre. 2000 októberében elindultak az első mozgásos tanfolyamok (ovis torna, zsírégető torna, kondicionáló torna) és a gyerekprogramok (kézműves foglalkozás, táncház). Ekkor indult a „Művészbejáró” is, ahol műsorral egybekötött beszélgetés keretében közismert művészeket láttak vendégül, amely sajnos az érdeklődés hiánya miatt másfél évvel később megszűnt.

  

Szintén ez év novemberében kezdte meg a próbáit a ház legrangosabb művészeti közössége, a Gesualdo Kamarakórus, amelyet Stimecz András karnagy alapított. Tagjai zeneszerető, lelkes amatőrök: van köztük többek között egyetemi hallgató, tanár, tudományos kutató, üzletember, könyvelő, mérnök. Repertoárjuk főleg reneszánsz mise-, motetta- és madrigálirodalomból, valamint XX. századi kórusművekből áll. Évente 12-15 koncertet adnak. 2011 óta egyesület keretében működnek, s az induló 12 főből mára már 21 tagú kórus lettek.

  

2001-ben további civil szervezetek kérték székhelyük bejegyzését a közösségi házba: Életet az Éveknek Nyugdíjas Klub, a Vöröskereszt egy újabb alapszervezete, az Albertfalvai Cukorbetegek Klubja, valamint a Zoril Alapítvány, amely cigánygyerekek tanulását és táboroztatását támogatja, valamint bejegyeztetett a Delfin Sport Táncklub is. Az egy színházteremmel működő intézményben nem volt könnyű feladat a civil szervezetek állandó és egyedi programjainak, illetve a közösségi ház saját és bérleti rendezvényeinek az összehangolása. Ugyanakkor a szervezetek számának növekedése egyre több embert hozott be a házba, akik mind jobban magukénak kezdték érezni azt, s a munkatársak is egyre jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni velük.

  

2001-ben lett a közösségi ház az Albertfalvi Napok fő szervezője, mely ünnepség 1990-től az Albertfalvai Polgárok Köre kezdeményezésére a helyi civilszervezetek, majd intézmények összefogásával évente, a nyár elején megtartott, egyre bővülő városrészi ünnep volt változatos programokkal: kiállítások, irodalmi műsorok, kórushangversenyek, gyermekprogramok és családi sportversenyek, amelyet 2013-ig rendeztek meg. 2016 novemberében a közösségi ház az Albertfalvi Napokat újragondolva, megújult formában – az eredeti időpontra, Albert névnaphoz igazítva – ismét megszervezte. Igényes művészeti, színházi és zenei programokkal várta a közönséget; s a programsorozatot – igen nagy sikerrel – az Albert Bál zárta, amelyet hagyományteremtő szándékkal rendeztek meg.

  

A 2000-es években hagyományteremtő rendezvényeket szerveztek és újszerű kezdeményezéseket is felkaroltak. Az Albertfalvi Napok mellett bálokat, Gyermeknapot, a civilekkel közös grill partikat és jeles évfordulókhoz köthető ünnepeket is szerveztek. A közösségi házban próbáló Fogi Színház gyermekszínpadi darabjait is itt mutatták be, igen nagy sikerrel.

  

Éveken át országos modellező börzéket is szerveztek, ahol autó-, hajó-, repülő-motorok, alkatrészek cseréltek gazdát, vagy leltek új tulajdonosra, valamint az AKH Autósklub keretében szlalom edzéseket és ügyességi versenyeket is rendeztek, amelyeken az AKH Kupáért folyt a küzdelem. Az utolsó versenyt a 2007-es Albertfalvi Napokon rendezték meg, mert a klub az érdeklődés csökkenése miatt sajnos megszűnt.

  

A kezdeti években, nyaranta színjátszó táborokat szerveztek, és többször is részt vettek a Petőfi Csarnok által támogatott Szüni-Dödö tábor programban, amely keretében a gyerekek a társastánc különböző fajtáival ismerkedhettek meg és kézügyesség-fejlesztő programokon vehettek részt. A 2000-es évek második felében pedig az ALBERtörpFALVI játszótábor várta több turnusban is az óvodás korú gyerekeket óvodapedagógusok vezetésével, amelyek időpontja az óvodai szünetekhez igazodott, ezáltal is segítve azokat a szülőket, akik nehezen tudtak volna gondoskodni a gyermekük elhelyezéséről.

 

A családi programok közül kiemelkedik az Al~Fa Meseház, amelyen havonta egy hétvégén báb vagy gyermekszínházi előadások várták a gyerekeket, melyeket esetenként kiegészítettek interaktív és kézműves foglalkozásokkal. Témaválasztásaik a jeles napokhoz és ünnepekhez, illetve az azokhoz kötődő népszokásokhoz igazodtak.

  

2005. január 30-án tartotta bemutatkozó koncertjét az AKH Opera- és Dalstúdió, amelynek szellemi atyja és 2015-ig a művészeti vezetője Barna István énekművész volt. A dalstúdió azóta is itt próbál Csák József vezetésével, és rendszeresen koncerteznek a közösségi házban, illetve sokszor hívják őket más intézmények is műsort adni. Az adott repertoárt igény szerint állítják össze, hiszen énekelnek opera- és operett áriákat, musicalt, népdalokat és magyar nótát is.

  

2005-től 2012-ig várta négy számítógéppel az AL~FA Net az internetezni vágyókat, s az intézmény „hivatalosan” is rálépett a világhálóra, elkészült a saját önálló honlapja. Az idősek részére számítógépes oktatásokat szerveztek, ahol azok megbarátkozhattak a számítógéppel és az internet világával. A szolgáltatásokat részben sikerült teleház jellegűvé alakítani, így a gyerekek és az idősek mellett, azok is használhatták a gépeket, akiknek munkájához, ügyeik intézéséhez segítséget jelentett az internet használata mellett, a fénymásolás és a fax küldési lehetőség biztosítása is.

Megfogalmazzák a közösségi ház szlogenjét:

Albertfalvi Közösségi Ház

„a helyi kultúra kaptára”

  

A 2006-os önkormányzati beszámolóban ezt írják róla: „A jelmondat reményeink szerint tükrözi, hogy a helyi közösségi hagyományok, értékek gyűjtőhelyeként, új kulturális kezdeményezések befogadásának és gondozásának helyszíneként és szakmai műhelyeként fogalmaztuk meg betölthető szerepünket.” Ezt a szellemiséget tükrözik a programok is, amelyekben elsőbbséget élveznek a helyi civilszervezetek és közösségek összejövetelei és rendezvényei, amelyekhez a ház nemcsak technikai, hanem nagyfokú szakmai segítséget is nyújt.

  

Megújítják a tanfolyamokat. AL~FA Mozgásstúdió néven átalakítják és fejlesztik a hagyományos programtípusokat, amelyek a településrészen élők egészségmegőrzését, mozgásigényét hivatottak kielégíteni. Az alakformáló tornák mellett gerinctornát indítanak a környéken élő mozgásszervi problémákkal küszködő idősebb emberek számára. A kisgyermek korúakat pedig Mesetornával várják, amely a gyerekek kondíciója és mozgás koordinációja mellett, a kommunikációs képességét és fantáziáját is fejleszti, amelyen nemcsak a kislányok, hanem a kisfiúk is szívesen vesznek részt. A babákat pedig a Baba-mama Klub keretében meghirdetett Ringató foglalkozások várják.

  

Hosszú évek próbálkozása után fellendül a táncélet, amely azóta is meghatározó része az intézmény programkínálatának. A Tánccal az Egészségért Alapítvány táncművészei elindítják az AKH Társastánc Klubot, ahol három csoportban is folyik az oktatás. Ekkor kezd a Divattánctanoda is, amelyen az oktatás a jazz-balett és a színpadi show tánc alapelemeire épül. Elindul a Salsa iskola is, amely az egyik legnépszerűbb tanfolyama az intézménynek, sőt a tagjai a kerületi szabadtéri rendezvények rendszeres vendégei, s a táncbemutatóik sikeresen népszerűsítik az iskolát és a latin táncokat. A salsa sikerén felbuzdulva ma már zumba oktatással is várják a táncos lábú fiatalokat. Az idősebbek pedig a 2008-ban indult Senior Táncrend Klubban találkozhatnak hetente egy alkalommal, amely igen kedvelt közösségi és mozgásprogrammá vált.

  

2007-től 2011-ig jelent meg – kisebb-nagyobb kihagyásokkal – negyedévente az Albertfalvi MiÚjság, amely amellett, hogy a ház programjait népszerűsítette, helyt adott a városrész országgyűlési és önkormányzati képviselőinek, hogy beszámoljanak a munkájukról, illetve a helyi óvodák, iskolák, a katolikus templom és a különböző önszerveződő közösségek életét is bemutatta. Az újság 2000-2500 példányban jelent meg, amelyet igyekeztek minél több postaládába eljuttatni, de aki nem kapott belőle, az nem csak a közösségi házban, hanem több helyi üzletekben is megtalálhatta és elvihette.

  

2008-ban bekapcsolódtak a kerületi 60+ programba, amely az Újbudán élő időskorú emberek életminőségének a javítását célozza meg. A Közösségfejlesztők Egyesületével közösen, Kaposvári Mari, a közösségi ház munkatársa vezetésével megindult Albertfalván is a szenior önkéntesek hálózatának kiépítése, azok megtalálása, akik aktívan részt szeretnének venni nyugdíjas közösségek kialakításában, időseknek szóló programok szervezésben, valamint azok propagálásában.

  

A 60+ program támogatásával jelképes áron kezdő gyógytorna csoportok indultak, amelyek résztvevői közül sokan továbbléptek, s beiratkoztak a fizetős gyógytorna foglalkozásokra is. Az önkéntesek segítségével pedig igen kedvező árú angol nyelv és számítógépes oktatásokat, sőt ingyenes szövőtanfolyamot is szerveztek.

 

2009 májusában elindult a 60+ Portré Pódium sorozat, amelyben olyan embereket mutattak be, akiknek az élete nyugdíjas korukban teljesedett ki, vagy kezdtek bele álmaik megvalósításába, végre új dolgokat tanulhattak meg, vagy önkéntes munkába fogtak, ezzel is mintát adva a minőségi időskor megélésének lehetőségeire. A teadélutánokat havonta egyszer rendezték meg 2011-ig.

 

2010 februárjában – szintén a 60+ program keretében – hirdették meg a „Nagyi mesélj!” című pályázatot, melynek első szakaszában a jelentkező tizenhat mesemondó nagyszülő a környékbeli négy óvodában mérette meg magát, ahonnan a gyerekek és az óvónők tizenkét nagymamát juttattak tovább az áprilisi döntőbe, amely az egyik legkedvesebb rendezvénye volt a közösségi ház dolgozóinak. További „hozadéka” volt a pályázatnak, hogy a beküldött és előadott mesék között több saját szerzemény, valamint saját gyűjtésű népmese is volt, amelyekből válogatva egy nagyon szép mesekönyvet adtak ki, melyet Gyenes Lídia albertfalvi 60+-os számítógépes grafikus és festő illusztrált.

 

A 2010-es esztendőben az Önkormányzat visszavásárolta a fölső szinten a 90-es években eladott két lakást, és így alkalmanként öltözőnek, próbahelyiségnek már használhattak az itt működő közösségek egy-két szobát; de a felújítására és funkcionális célú átalakítására 2012-ig várni kellett, mikor is önerőből és önkéntes munkából sikerült rendbe hozni az emeletet, ahol klubszobát, művészeti foglalkoztatót és egy többfunkciós kiállító helyiséget alakítottak ki.

 

Kiállítások eddig is voltak a közösségi házban – zömében Albertfalván, illetve a kerületben élő amatőr alkotók munkáiból – a nagyteremben, amely egyszerre volt áldás és átok. Hiszen a tanfolyamok és a rendezvények miatt a tárlatokat csak időszakosan, illetve előre egyeztetett időpontokban lehetett látogatni.

2013 októberében indult a Női Sarok beszélgetéssorozat, amelynek keretében havonta egy alkalommal egy-egy a nőket érintő témával (gyereknevelés, kapcsolati problémák, karrier stb.) foglalkoznak szakértők közreműködésével.

 

2014 májusában rendezik meg a Gyékényes utcában, a közösségi ház előtt a Mesterségek és Művészetek Mustráját, amely a következő évtől az Albertfalvi Mustra nevet viseli, s 2016-ban már Újbuda egyik leghangulatosabb eseményévé növi ki magát. Az egész napos szabadtéri rendezvényen a délelőtt a gyerekeké a helyi iskolák művészeti csoportjainak a bemutatóival, bábszínházzal és kézműves foglalkozásokkal tarkítva. A délután pedig az árnyas lombok alatt a komolyabb művészeteké (táncszínház, jazz, nép- és komolyzene stb.). Közben kirakodóvásár, mesterség bemutató, helytörténeti kiállítás és egyéb izgalmas programok is várják az érdeklődőket. Este pedig, ahogy sötétedik, a fák ágai között lampionok világítanak. Kezdődik az utcabál, ahol a környék apraja-nagyja együtt táncolhat egy tartalmas nap lezárásaként.

  

2015 áprilisában az emeleti kiállítótér felveszi a Kályha Galéria nevet.

S a nyár folyamán meghirdetik az „Albertfalva az otthonunk!” fotópályázatot, amelyre a helyiektől várnak felvételeket: utcaképeket, részleteket, hangulatokat, épületeket, növényeket, fényeket és árnyékokat… A beérkezett képek legjava díszíti azóta is közösségi ház előterét, folyosóját és az emeleti előadóterem falait.

Ugyancsak nyáron az Eklektika Klub – Kulturális Egyesülettel közösen indították útjára a „Zsolti bácsi konyhája” gasztroklubot, amely több mint egy klub, hiszen a havi összejöveteleken nem csak recepteket cserélnek, vagy konyhai praktikákat osztanak meg a résztvevők, hanem ételeket kóstolnak, s azok receptjeit felteszik a netre (zsoltibacsikonyhaja.blog.hu). Sőt a házban egy valóságos konyhát is berendezett a klub, amelyben a bútorok és konyhai eszközök a múlt század első felének konyhai hangulatát idézik fel.

  

Ősszel pedig a Gesualdo Kamarakórus Egyesülettel együttműködve szervezték meg az I. Albertfalvi Kórustalálkozót négy kórus szakmai részvételével (Gesualdo Kamarakórus, Polifónia Vegyeskar, KataPult Kamarakórus és az Imperatrix Régizenei Együttes). A közösségi házban folyó közös próbák és örömteli együttlétek mellett a kórusok a Mátyás templomban adtak ünnepi koncertet a közönségnek.

 

Decemberben pedig első alkalommal rendezték meg az Albertfalvi Közösségek Karácsonyát, amelyen a közösségi házzal kapcsolatban álló csoportokkal és civil szervezetekkel együtt ünnepeltek. Ez az összejövetel remek alkalmat kínált arra, hogy ezek a közösségek jobban megismerkedhessenek egymással, kapcsolatokat építhessenek, ezzel is elősegítve Albertfalva közösségének a megerősítését.

 

2016 januárjában összenyitják az emeleti tetőteret és a klubszobát, amelyekből egy kiállítóteret alakítanak ki. Ugyanis az intézménybe költözik az Etele Helytörténeti Gyűjtemény, amelyet február 3-án adnak át ünnepélyes keretek között. Az első helyiségben a magyar autógyártás atyját, Csonka Jánost ismerhetjük meg. Itt a Haris testvérek magángyűjteményéből láthatóak Csonka János személyes tárgyai és mérőeszközei, valamint egy levélhordó postás tricikli méretarányos mása. Az eredeti darab az első magyar gyártású gépjármű volt, amellyel a Magyar Posta mintegy huszonöt évig levélgyűjtő szolgálatot látott el. A manzárd szobában pedig a kerület történetéhez ezer szállal kötődő Karinthy családnak állítanak emléket, Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc bútoraiból berendezett enteriőrrel. A szoba igazi ékköve Karinthy Frigyes íróasztala és fotelje, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumtól kapott letétbe az Etele Helytörténeti Gyűjtemény.

  

Az előző évhez hasonlóan, a nyáron újra meghirdetik az „Albertfalva az otthonunk!” pályázatot, de most régi családi történeteket, visszaemlékezéseket, jeles albertfalvi személyek életének bemutatását várták, amelyekből a XI. kerület Napjára egy kis kötetet is megjelentettek.

  

Novemberben átadják a közösségi ház átépített elő- és hátsókertjét kanyargós sétánnyal, s különleges növényekkel beültetve.

Ugyanez év decemberében pedig megjelentetik az „Újbudai közösségi házak rövid története” kötetet.

  

2017-ben két kiadvány is megjelent: a „Zsolti bácsi konyhája” albertfalvi szakácskönyv, amely a gasztroklubban bemutatott ételek elkészítésének módját, és Zsolti bácsi felhívására beérkezett helyi recepteket gyűjti egybe; valamint az „Újbudai kirakós” füzet, amely a kerület legismertebb pontjait mutatja be röviden az érdeklődőknek.

2018 januárjában a Zsolti bácsi konyhája a Cukrászdával folytatódik, amelyben a sütemények mellett az érdeklődők irodalmi kóstolót is kapnak.

 

Júniusban az Albertfalvi Mustra vendége Újbuda Görög Önkormányzata, akik népzenei koncerttel és néptánc bemutatóval, valamint görög ételek kóstolójával színesítik a rendezvényt. Ezzel új hagyományt teremt az intézmény, s ezután minden évben meghívnak egy-egy újbudai nemzetiségi önkormányzatot, hogy mutatkozzanak be Albertfalván.

 

Ősszel jelenik meg a „Kána – középkori falu Újbudán” című kötet, amely az Árpád-kori falu feltárásának történetét mutatja be rengeteg képpel illusztrálva, sőt QR-kódok segítségével az olvasó a mobiltelefonján – videó animációk segítségével – a falu rekonstruált képét is láthatja.

  

Albertfalva 2019-ben ünnepelte fennállásának a 200. évfordulóját, amelyet a közösségi ház a helyi intézményekkel és civilszervezetekkel közösen egy egész éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte.

A közös együttműködés keretében mintegy harminc programot: rendezvényt, előadást, vetélkedőt, pályázatot és kiadványt szerveztek, rendeztek és szerkesztettek. A teljesség igénye nélkül lássunk néhányat: Albertfalva zászlajának átadása, előadássorozat Albertfalváról, helytörténeti vetélkedők a helyi iskolásoknak, helytörténeti kalandtúra családoknak, a település alapítójának, Albert Kázmér herceg mellszobrának felállítása, a régi Albertfalvát bemutató fényképek gyűjtése és megjelentetése, ünnepi hangverseny, fotó- és gasztropályázat.

  

Az Albertfalva200 több „maradandó” nyomot is hagyott maga után Albert herceg mellszobra mellett, ilyen a „Hogy el ne fújja mind a szél” képes album, amely a családi könyvtárakat gyarapítja, sőt az eddigi visszajelzések alapján a világ számos pontjára küldtek már belőle idegenbe szakadt albertfalviak számára, vagy Kocsis Krisztián zeneműve, amelyet a kétszáz esztendős városrész története ihletett.

 

Az elmúlt esztendőkben a közösségi ház nem csak szellemiségében, hanem külsőleg és belsőleg is megváltozott. Az emelet átalakítása, a felújított belső terek, ablakok és spaletták, a különleges hangulatú elő- és hátsókert, a csobogó és napóra, az épület stílusához illeszkedő antik bútorok és festmények mellett a ház munkatársai bensőséges hangulatú programokkal – komolyzenei koncertek, helytörténeti beszélgetések, közös versolvasás, ételkóstolással egybekötött gasztroklub, közösségépítő pályázatok, egzotikus kultúrákat

© Újbudai KözPont – Kulturális Pedagógiai és Média Kft., 2019 | Minden jog fentartva.