Albertfalva. Közösség.
A többségében földszintes, kisebb hányadban egyemeletes sorházakból álló telepet az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) építtette, amelyet főként a dél-budai vállalatok és a MÁV tisztviselői vettek bérbe. A városrész az épületek egyformasága ellenére – a zsebkendőnyi előkerteknek és az emberléptékű térelrendezésnek köszönhetően – különös bájjal bír, s azonnal rabul ejti az idelátogatót.
A mai Albertfalvi Közösségi Ház kétszintes épületének fölszintje valószínűleg nem sokkal ezután már közösségi célokat is szolgált. Visszaemlékezések szerint a háború előtt a Szociáldemokrata Párt irodái voltak itt, sőt többen egy kisebb könyvtárra is emlékeznek. A később az épülethez hozzáépített traktusban – ez már 1950. január 1-je, Albertfalva önállóságának megszüntetése és a XI. kerülethez csatolása után történt – színháztermet alakítottak ki. Itt működött a Magyar Kommunista Párt (MKP), majd az Magyar Szocialista Munkáspárt és a Hazafias Népfront helyi szervezete, illetve a Vöröskereszt egyik albertfalvi csoportja is. Az idősebbek sok kulturális műsorra emlékeznek ebből az időből.
A rendszerváltozás után az épületet a XI. kerületi önkormányzat üzemeltette, s az 1990-ben újraalakuló Albertfalvai Polgárok Köre, illetve a Nagycsaládosok Országos Egyesületének Albertfalvi Csoportja s az abból megalakuló Mi Családunk Egyesület is itt talált otthonra.
Időközben az önkormányzat az emeleten található két lakást értékesítette, s az árából felújította a ház földszinti részét, ahol a nagyterem mellett klubszobák (az egyikben később egy kávézósarkot alakítottak ki) és iroda található. 1994-ben lett a Kamaraerdei Ifjúsági Park telephelye, s további civil szervezetek is ideköltöztek (az Albertfalvi Keresztény Társas Kör, a Családok a Családokért Polgári Egyesület és a Létminimum Alatt Élők Társaságának kerületi szervezete).
1999-ben a közművelődési intézményrendszer átszervezésekor a közelben megszűnt a VSZM Közösségi Ház, illetve a Kamaraerdei Ifjúsági Parkról – amely közhasznú társaság lett – leválasztották a civil szervezetek házát, amely 2000. január 1-jei hatállyal, Albertfalvi Közösségi Ház néven, részben önálló közművelődési intézmény lett.
A kezdeti évek legfontosabb feladata az volt, hogy az épületet mind fizikailag, mind szellemileg egy barátságos közösségi házzá alakítsák át. A mintegy kulcsos házként működő intézmény állaga, berendezési tárgyai, bútorai elég siralmas állapotot mutattak. Évek óta nem volt karbantartás, felújítás. Fénytechnika szintén nem volt, a hangtechnikai berendezések is alig működtek. A munkavégzés technikai eszközei egy faxos telefon és egy villanyírógép voltak.
Kicserélték a tetőt, a gépészeti elemeket, festettek és mázoltak. Bútorokat, számítógépet, valamint hang-, fény- és videotechnikai eszközöket vásároltak. Korszerűsítették a színpadot. Csuhainé Nagy Zsuzsanna igazgatónő vezetésével kialakult az új munkatársi gárda, amely öt főből (két szakmai, egy gazdasági és két technikai munkatárs) állt. Felvették a kapcsolatot a kerületben működő közösségi házakkal, az albertfalvi iskolák, óvodák vezetőivel, az albertfalvi helytörténeti gyűjteménnyel és a kerületi média munkatársaival.
2000 októberében elindultak az első mozgásos tanfolyamok (ovis torna, zsírégető torna, kondicionáló torna) és a gyerekprogramok (kézműves-foglalkozás, táncház). Ekkor indult a „Művészbejáró” is, ahol műsorral egybekötött beszélgetés keretében közismert művészeket láttak vendégül, amely sajnos az érdeklődés hiánya miatt másfél évvel később megszűnt.
Szintén ez év novemberében kezdte meg a próbáit a ház legrangosabb művészeti közössége, a Gesualdo Kamarakórus, amelyet a 2018-ban elhunyt Stimecz András karnagy alapított. Tagjai zeneszerető, lelkes amatőrök. Repertoárjuk főleg a reneszánsz mise-, motetta- és madrigálirodalom remekeiből, valamint XX. századi kórusművekből áll. Évente 12-15 koncertet adnak. 2011 óta egyesület keretében működnek.
2001-ben további civil szervezetek kérték székhelyük bejegyzését a közösségi házba: Életet az Éveknek Nyugdíjas Klub, a Vöröskereszt egy újabb alapszervezete, az Albertfalvai Cukorbetegek Klubja, a Zoril Alapítvány, valamint bejegyeztetett a Delfin Sport Táncklub is. Az egy színházteremmel működő intézményben nem volt könnyű feladat a civil szervezetek állandó és egyedi programjainak, illetve a közösségi ház saját és bérleti rendezvényeinek az összehangolása. Ugyanakkor a szervezetek számának növekedése egyre több embert hozott be a házba, akik mind jobban magukénak kezdték érezni azt, s a munkatársak is egyre jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni velük.
A 2000-es években hagyományteremtő rendezvényeket szerveztek és újszerű kezdeményezéseket is felkaroltak. Az Albertfalvi Napok mellett bálokat, gyermeknapot, a civilekkel közös grillpartikat és jeles évfordulókhoz köthető ünnepeket is megrendeztek. A közösségi házban próbáló Fogi Színház gyermekszínpadi darabjait is itt mutatták be, igen nagy sikerrel.
Éveken át országos modellezőbörzéket szerveztek, ahol autó-, hajó-, repülőmotorok és -alkatrészek cseréltek gazdát, az AKH Autósklub keretében pedig szlalomedzéseket és ügyességi versenyeket is rendeztek, amelyeken az AKH Kupáért folyt a küzdelem. Az utolsó versenyt a 2007-es Albertfalvi Napokon rendezték meg.
A kezdeti években nyaranta színjátszó táboroknak is otthont adott a ház, és többször a Petőfi Csarnok által támogatott Szüni-Dödö táborba is bekapcsolódott, amelynek keretében a gyerekek a társastánc különböző fajtáival ismerkedhettek meg, és kézügyesség-fejlesztő programokon vehettek részt. A 2000-es évek második felében pedig az ALBERtörpFALVI játszótábor várta több turnusban is az óvodás korú gyerekeket óvodapedagógusok vezetésével, az óvodai szünetek időszakaihoz igazodva, így segítve azokat a szülőket, akik nehezen tudtak volna gondoskodni a gyermekük elhelyezéséről.
A családi programok közül kiemelkedett az Al~Fa Meseház, amelyen havonta egy hétvégén báb- vagy gyermekszínházi előadások várták a gyerekeket, esetenként interaktív és kézműves foglalkozásokkal kiegészítve. Témaválasztásaik a jeles napokhoz és ünnepekhez, illetve az azokhoz kötődő népszokásokhoz igazodtak.
2005. január 30-án tartotta bemutatkozó koncertjét az AKH Opera- és Dalstúdió, amelynek szellemi atyja és 2015-ig a művészeti vezetője Barna István énekművész volt. A dalstúdió azóta is itt próbál, és rendszeresen koncerteznek a közösségi házban, illetve sokszor hívják őket más intézmények is műsort adni. Az adott repertoárt igény szerint állítják össze, hiszen énekelnek opera- és operettáriákat, musicalt, népdalokat és magyar nótát is.
2005-től 2012-ig várta négy számítógéppel az AL~FA Net az internetezni vágyókat, s az intézmény „hivatalosan” is a világhálóra lépett, elkészült a saját önálló honlapja. Az idősek részére számítógépes oktatásokat szerveztek, ahol azok megbarátkozhattak a számítógéppel és az internet világával. A szolgáltatásokat részben sikerült teleház jellegűvé alakítani, így a gyerekek és az idősek mellett azok is használhatták a gépeket, akiknek munkájához, ügyeik intézéséhez segítséget jelentett az internet használata, a fénymásolás és a faxküldési lehetőség biztosítása is.
Megújították a tanfolyamokat. AL~FA Mozgásstúdió néven alakították át a hagyományos programtípusokat, amelyek a településrészen élők egészségmegőrzését, mozgásigényét hivatottak kielégíteni. Az alakformáló tornák mellett gerinctornát indítottak a környéken élő, mozgásszervi problémákkal küszködő idősebb emberek számára. A kisgyermekeket pedig Mesetornával várták, amely a gyerekek kondíciója és mozgáskoordinációja mellett kommunikációs képességüket és fantáziájukat is fejlesztette. A babákat pedig a Baba-mama Klub keretében meghirdetett Ringató foglalkozások várják a mai napig is.
Hosszú évek próbálkozása után fellendült a táncélet, amely azóta is meghatározó része az intézmény programkínálatának. A Tánccal az Egészségért Alapítvány táncművészei elindították az AKH Társastánc Klubot, amely ma az Eklektika Klub – Kulturális Egyesület keretében működik. Ekkor kezdett a Divattánctanoda is, amelyben az oktatás a jazzbalett és a színpadi showtánc alapelemeire épült. Elindult a Salsaiskola is, amely az egyik legnépszerűbb tanfolyama akkor és napjainkban is az intézménynek, sőt tagjai a kerületi szabadtéri rendezvények rendszeres vendégei, amelyeken táncbemutatóik sikeresen népszerűsítik az iskolát és a latin táncokat. Az idősebbek a 2008-ban indult Senior Táncrend Klubban találkozhattak.
2008-ban a ház bekapcsolódott a kerületi 60+ programba, amely az Újbudán élő időskorú emberek életminőségének javítását célozza meg. A Közösségfejlesztők Egyesületével közösen, Kaposvári Mari, a közösségi ház munkatársa vezetésével megindult Albertfalván is a szenior önkéntesek hálózatának kiépítése, azok megtalálása, akik aktívan részt szeretnének venni nyugdíjas közösségek kialakításában, időseknek szóló programok szervezésben, valamint azok propagálásában.
A 60+ program támogatásával jelképes áron kezdő gyógytornacsoportok indultak, amelyek résztvevői közül sokan továbbléptek, s beiratkoztak a fizetős gyógytorna-foglalkozásokra is. Az önkéntesek segítségével pedig igen kedvező árú angolnyelv- és számítógépes oktatásokat, sőt ingyenes szövőtanfolyamot is szerveztek.
2009 májusában elindult a 60+ Portré Pódium sorozat, amelyben olyan embereket mutattak be, akiknek az élete nyugdíjas korukban teljesedett ki, vagy ekkor kezdtek bele álmaik megvalósításába, végre új dolgokat tanulhattak meg, esetleg önkéntes munkába fogtak, ezzel is mintát adva a minőségi időskor megélésének lehetőségeire. A teadélutánokat havonta egyszer rendezték meg 2011-ig.
2010 februárjában – szintén a 60+ program keretében – hirdették meg a „Nagyi mesélj!” című pályázatot, melynek első szakaszában a jelentkező tizenhat mesemondó nagyszülő a környékbeli négy óvodában mérette meg magát, ahonnan a gyerekek és az óvónők tizenkét nagymamát juttattak tovább az áprilisi döntőbe, amely az egyik legkedvesebb rendezvénye volt a közösségi ház dolgozóinak. További „hozadéka” volt a pályázatnak, hogy a beküldött és előadott mesék között több saját szerzemény, valamint saját gyűjtésű népmese is volt, amelyekből válogatva egy nagyon szép mesekönyvet adtak ki, melyet Gyenes Lídia albertfalvi 60+-os számítógépes grafikus és festő illusztrált.
A 60+ program inspirálta az Albertfalvi Kézimunka Kör, a Fotótanoda, az Újbuda Ezüstkar és az Angol Társalgási Klub létrejöttét is, amelyek azóta is gazdagítják az intézmény életét és programkínálatát.
A 2010-es esztendőben az önkormányzat visszavásárolta a fölső szinten a kilencvenes években eladott két lakást, és így alkalmanként öltözőnek, próbahelyiségnek már használhattak az itt működő közösségek egy-két szobát; de a felújítására és funkcionális célú átalakítására 2012-ig várni kellett, mikor is önerőből és önkéntes munkával sikerült rendbe hozni az emeletet, ahol klubszobát, művészeti foglalkoztatót és egy többfunkciós kiállítóhelyiséget alakítottak ki. Kiállítások természetesen azelőtt is voltak a közösségi házban – zömében Albertfalván, illetve a kerületben élő amatőr alkotók munkáiból – a nagyteremben, ami egyszerre volt áldás és átok. Hiszen a tanfolyamok és a rendezvények miatt a tárlatokat csak időszakosan, illetve előre egyeztetett időpontokban lehetett látogatni.
2011-ben az Albertfalvi Közösségi Ház a kerületi önkormányzat fenntartásában működő művelődési intézményekkel együtt az újonnan létrejött Újbudai Kulturális Intézet irányítása alá került, annak megszűnése után pedig, 2015 nyara óta az önkormányzati tulajdonban lévő KözPont Kft. fenntartásában folytatja a tevékenységét.
2013 októberében indult a Női Sarok beszélgetéssorozat, amelynek keretében havonta, majd 2022-től negyedévente egy alkalommal egy-egy a nőket érintő témával (gyereknevelés, kapcsolati problémák, karrier stb.) foglalkozik az intézmény szakértők közreműködésével. A beszélgetéssorozat Városi Hédi munkatársunk kezdeményezésére indult el. A Női Sarok házigazdái Balogh Zsuzsanna és Znamenák Rita, akik 2022. március 15-én a klub vezetéséért, a közösségépítő tevékenységük, valamint a kerületi polgárok érdekében végzett munkájuk elismeréseként Pro Urbe Újbuda kitüntetést kaptak.
2014 májusában rendezték meg a Gyékényes utcában, a közösségi ház előtt a Mesterségek és Művészetek Mustráját, amely a következő évtől kezdve az Albertfalvi Mustra nevet viseli, s 2016-ban már Újbuda egyik leghangulatosabb eseményévé nőtte ki magát. Azóta is évről évre az egész napos szabadtéri rendezvényen a délelőtt a gyerekeké, a helyi iskolák művészeti csoportjainak bemutatóival, bábszínházzal és kézműves-foglalkozásokkal tarkítva. A délután pedig az árnyas lombok alatt a művészeteké (táncszínház, jazz, nép- és komolyzene stb.). Közben kirakodóvásár, mesterségbemutatók, helytörténeti kiállítás és egyéb izgalmas programok is várják az érdeklődőket. Este pedig, ahogy sötétedik, a fák ágai között lampionok világítanak. Kezdődik az utcabál, ahol a környék apraja-nagyja együtt táncolhat egy tartalmas nap lezárásaként.
Ugyancsak nyáron az Eklektika Klub – Kulturális Egyesülettel közösen indították útjára a „Zsolti bácsi konyhája” gasztroklubot, amely több volt, mint egy klub, hiszen a havi összejöveteleken nemcsak recepteket cseréltek, vagy konyhai praktikákat osztottak meg a résztvevők, hanem ételeket kóstoltak, s azok receptjeit feltették a netre (zsoltibacsikonyhaja.blog.hu). Sőt, a házban egy valóságos konyhát is berendezett a klub, amelyben a bútorok és konyhai eszközök a múlt század első felének konyhai hangulatát idézték fel.
Az év őszén a Gesualdo Kamarakórus Egyesülettel együttműködve szervezték meg az Albertfalvi Kórustalálkozót négy kórus szakmai részvételével (Gesualdo Kamarakórus, Polifónia Vegyeskar, KataPult Kamarakórus és az Imperatrix Régizenei Együttes). A közösségi házban folyó közös próbák és örömteli együttlétek mellett a kórusok a Mátyás-templomban adtak ünnepi koncertet a közönségnek.
Decemberben pedig első alkalommal rendezték meg az Albertfalvi Közösségek Karácsonyát, amelyen a közösségi házzal kapcsolatban álló csoportokkal és civil szervezetekkel együtt ünnepeltek. Ez az összejövetel remek alkalmat kínált arra, hogy ezek a közösségek jobban megismerkedhessenek egymással, kapcsolatokat építhessenek, ezzel is elősegítve Albertfalva közösségének a megerősítését.
2016 januárjában összenyitották az emeleti tetőteret és a klubszobát, amelyekből egy kiállítóteret alakítottak ki. Ugyanis az intézménybe költözött az Etele Helytörténeti Gyűjtemény, amelyet február 3-án adtak át ünnepélyes keretek között. A napjainkban is látható állandó tárlaton az első helyiségben a magyar autógyártás atyját, Csonka Jánost ismerhetjük meg. Itt a Haris testvérek magángyűjteményéből láthatóak Csonka János személyes tárgyai és mérőeszközei, valamint egy levélhordó postás tricikli méretarányos mása. Az eredeti darab az első magyar gyártású gépjármű volt, amellyel a Magyar Posta mintegy huszonöt évig levélgyűjtő szolgálatot látott el. A manzárdszobában pedig a kerület történetéhez ezer szállal kötődő Karinthy családnak állítanak emléket Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc bútoraiból berendezett enteriőrrel. A szoba igazi ékköve Karinthy Frigyes íróasztala és fotelje, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumtól kapott letétbe az Etele Helytörténeti Gyűjtemény.
Az előző évhez hasonlóan 2016 nyarán újra meghirdették az „Albertfalva az otthonunk!” pályázatot, de most régi családi történeteket, visszaemlékezéseket, jeles albertfalvi személyek életének bemutatását várták, amelyekből a XI. kerület napjára egy kis válogatáskötetet is kiadtak.
2016 novemberében adták át a közönségnek az intézmény keleti stílusban átépített elő- és hátsókertjét kanyargós sétánnyal, különleges növényekkel beültetve. Decemberben pedig megjelentetették Az újbudai közösségi házak rövid története kötetet.
2017-ben két kiadvány is megjelent: a Zsolti bácsi konyhája albertfalvi szakácskönyv, amely a gasztroklubban bemutatott ételek elkészítésének módját és a Zsolti bácsi felhívására beérkezett helyi recepteket gyűjti egybe; valamint az Újbudai kirakós füzet, amely a kerület legismertebb pontjait mutatja be röviden az érdeklődőknek.
2018 januárjában a Zsolti bácsi konyhája a Cukrászdával folytatódott, amelyben a sütemények mellett az érdeklődők irodalmi kóstolót is kaptak (pl. Halálos csokitorta és Arany János balladái, Francia almatorta és Francois Villon versei).
Júniusban az Albertfalvi Mustra vendége Újbuda Görög Önkormányzata volt, akik népzenei koncerttel és néptáncbemutatóval, valamint görög ételek kóstolójával színesítették a rendezvényt. Ezzel új hagyományt teremtett az intézmény, s azóta is minden évben meghívnak egy-egy újbudai nemzetiségi önkormányzatot a Mustrára, hogy mutatkozzanak be Albertfalván.
Ősszel jelent meg a Kána – középkori falu Újbudán című kötet, amely az Árpád-kori falu feltárásának történetét mutatja be rengeteg képpel illusztrálva, sőt QR-kódok segítségével az olvasó a mobiltelefonján – videóanimációk segítségével – a falu rekonstruált képét is láthatja.
Albertfalva 2019-ben ünnepelte fennállásának a 200. évfordulóját, amelyet a közösségi ház a helyi intézményekkel és civil szervezetekkel közösen egy egész éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepelt.
A közös együttműködés keretében mintegy harminc programot: rendezvényt, előadást, vetélkedőt, pályázatot és kiadványt szerveztek, rendeztek és szerkesztettek. A teljesség igénye nélkül lássunk néhányat: Albertfalva zászlajának átadása, előadássorozat Albertfalváról, helytörténeti vetélkedők a helyi iskolásoknak, helytörténeti kalandtúra családoknak, a település alapítójának, Albert Kázmér herceg mellszobrának felállítása, a régi Albertfalvát bemutató fényképek gyűjtése és megjelentetése, ünnepi hangverseny, fotó- és gasztropályázat.
2020-ban a világjárvány a közösségi házat többször is bezárásra kényszerítette, így jobbára online programokat szerveztek. Az év folyamán két pályázatot is meghirdetett az intézmény. A Szubjektív Újbuda keretében valós történeteket, visszaemlékezéseket, leírásokat vártak, amelyeken keresztül a szerzők megidézték a XI. kerület közelmúltját. Az Újbudai Dekameron pályázaton pedig Boccaccio szellemében vártak tanulságos, humoros, szerelmes és pajzán novellákat, amelyekből az év végén egy válogatáskötetet is megjelent.
2021-ben a magyar kultúra napján Farkas Zsolt szakmai referens a XI. kerület közművelődéséért végzett, valamint Albertfalva helytörténeti életében kifejtett magas színvonalú tevékenysége elismeréseként Pro Cultura Újbuda kitüntetést kapott.
2021 első félévében a járvány miatt zárva volt a ház. Így több online programot is indítottak, az Online Női Sarok keretében a magyar kultúrában meghatározó szerepet betöltő nőket mutattak be, A hét verse sorozatban minden kedden egy-egy klasszikus verset láthattak-hallhattak a nézők önkéntes irodalomkedvelők előadásában, a Közös Pont beszélgetős műsorban pedig Albertfalva, illetve a közösségi ház életében fontos szerepet betöltő személyeket szólaltattak meg. Két online gyermekrajzpályázatot is meghirdetett az intézmény; tavasszal a környezetvédelem volt a téma, ősszel pedig egy időutazó pályázat keretében kellett a gyerekeknek lerajzolni, hogy szerintük milyen lesz Albertfalván az élet 2121-ben.
Júniusban jelent meg a Szubjektív Újbuda kötet, amelyben az előző évi pályázatra érkezett írásokból válogattak, korabeli fotókkal illusztrálva.
Szintén júniusban rendezték meg – a járvány miatt több mint féléves csúszással – az első Divali Kupát, amely egy indiai hangulatú gyermeksakkverseny, novemberben a második kupát már sikerült „időben” megtartani. Mindkét versenyen indiai sakkozók küldtek videóüzenetet a versenyzőknek, s az elsőn nem más köszöntötte a gyerekeket, mint Visuvanátan Ánand nagymester, sakkvilágbajnok.
2022 tavaszán írta ki a ház a future.world esszé- és novellaíró pályázatot, amellyel a 2020-ban az Újbudai Dekameron pályázattal elindított online szellemi kalandozást, közös irodalmi együtt gondolkodást zárta le az intézmény egy „jövőutazás” keretében. Két kategóriában lehetett pályázni. Az egyik a „22. század” volt, ahol korosztályi megkötés nélkül vártak irodalmi munkákat arról, ki milyennek képzeli a következő évszázadot. A „2072 – Ötven év múlva” viszont kifejezetten a középiskolás, 14–18 éves korosztályt szólította meg azzal, hogy képzeljék el, hogy milyen világban fognak élni idős korukban. A legjobb írásokból válogatva az év végén egy könyv is megjelent.
Ugyanebben az évben a magyar költészet napjához kapcsolódóan Vers mindenki.net címmel – hagyományteremtő szándékkal – online versmondó versenyt hirdettek három korosztály számára: alsós, felsős és középiskolás fiatalok verstolmácsolását várva. A pályázat legfontosabb célja az volt, hogy megszólítsák a szégyenlős gyerekeket is, akik nem szeretnek közönség és zsűri előtt szerepelni. Ezt a célt sikeresen teljesítette a program, mert igen színes anyag gyűlt össze országhatáron belülről s túlról rajzokkal, zenékkel, sőt bábelőadással kísérve a verseket, amelyeket a közösségi ház Facebook-oldalán lehet megtekinteni és meghallgatni.
2023-ban emlékezett meg az ország a 200 éve született Petőfi Sándorról, így a magyar kultúra napján tartott est már a költészetéről szólt. Tavasszal pedig az online Vers mindenki.net versmondóversenyen a gyerekek egy Petőfi- és egy szabadon választott költeménnyel indulhattak.
Az év folyamán nagyszerű közös ötletelés eredményeként a Petőfi Musical Stúdió az Albertfalvi Napok alatt egy ősbemutató keretében adta elő az első saját produkcióját Szerelmemért föláldozom – Petőfi és a szerelem története címmel. Illetve ugyancsak az Albertfalvi Napok keretében nyílt meg az APS Fotóstúdió csoportos kiállítása, amelyen az alkotók egy-egy Petőfi-idézet által inspirált fotókat állítottak ki.
Ugyanebben az évben az intézmény által évek óta mentorált Bornemissza Zöld Piknik és a közösségi ház támogatását szintén élvező Garázsvásár Mikrofesztivál Albertfalván környezettudatos programokat szervező közösségek egymásra találtak. Így szeptemberben a piknik a Bornemissza térről átköltözött az Abádi térre (Abádi Zöld Piknik és Garázsvásár), s a garázsvásárral együtt egész napos zöld programokkal hívták fel a figyelmet az újrahasznosítás és a környezetvédelem fontosságára.
2024 januárjában az Egy nemzet lelke: a népdal rendezvényen indult el az Éneklő Albertfalva program, amelyben a közösségi ház arra kérte a helyieket, hogy énekeljék el a telefonjuknak kedvenc népdalukat, s vegyék azt videóra. A felhívásra több mint ötven népdalvideó érkezett be, amelyeket az intézmény a Facebook-oldalán osztott meg hétről hétre.
2025. január 1-jén lett 25 éves az intézmény, amely a két és fél évtized alatt külsőleg és belsőleg is folyamatosan változott, és rendszeresen megújult. Az emelet átalakítása, a felújított belső terek, ablakok és spaletták, a különleges hangulatú elő- és hátsókert, a napóra és a színes napvitorlák, az épület stílusához illeszkedő antik bútorok és festmények mellett a ház munkatársai bensőséges hangulatú programokkal – komolyzenei koncertek, helytörténeti beszélgetések, gyermekműsorok, könyvklub, közösségépítő pályázatok, egzotikus kultúrákat bemutató rendezvények – is várták és várják a látogatókat.
2025-ben a magyar kultúra napján egy minikonferenciával ünnepelte meg az Albertfalvi Közösségi Ház fennállásának 25. évfordulóját, amelyen dr. László Imre, Újbuda polgármestere mondott ünnepi beszédet. A minikonferencián a közművelődésről és napjaink kihívásairól három szinten gondolkodtak az előadók: Budapest (nagyváros) – Mahr Dániel, a Budapesti Művelődési Központ igazgatója, Újbuda (kerület) – Antal Nikolett, a KözPont Újbudai Kulturális Nonprofit Kft. ügyvezetője, Albertfalva (városrész) – Farkas Zsolt, az Albertfalvi Közösségi Ház vezetője.
Farkas Zsolt az előadásában az online közművelődés kihívási mellett a lokális társadalom újszerű megközelítésére is kitért, amelyek alapvetően meghatározzák az Albertfalvi Közösségi Ház működésének a közeljövőjét. Hiszen az intézmény munkatársai az elmúlt esztendőkben az online programoknak és azok tanulságainak köszönhetően újragondolták a célközönségüket. Azaz Albertfalvára már nem csak mint földrajzi helyre gondolnak. Ugyanis – mint azt az intézmény közvélemény-kutatása is alátámasztotta – az emberek több módon kötődnek a városrészhez:
1. itt van az otthona, itt alapított családot;
2. itt született, itt töltötte a gyermekkorát;
3. egy albertfalvi közösség tagja, akikkel szívesen tölti a szabadidejét;
4. itt tanul vagy dolgozik.
Azaz közösségi szempontból Albertfalva nem köthető helyhez – illetve egy aranyos mém szerint Albertfalva a szívünkben van –, hanem az maga egy közösség, amelynek tagjai bárhol élnek is, a városrész múltja, annak szellemisége és a közös történetek összekötik őket.
2025 végén megjelent az Albertfalva. Közösség. kiadvány, amely az intézmény első negyedszázadának a történetét mutatja be.
Látogasson el hozzánk Ön is!
